ÓVODÁSOK ÉS I. OSZTÁLYOSOK FELADATAI

Bevezető és alapelvek:

 A Moldvai Csángómagyarok Szövetségének magyar nyelvű oktatási programjának helyszínein többségében az általános iskolás gyermekek, tehát az I-VIII. osztályosok közül kerülnek ki a magyar nyelvet is tanulók. Néhány oktatási helyszínen, ahol az óvodásokat is sikerült bevonni ebbe a munkába, tapasztalataink azt mutatják, hogy érdemes és hasznos a lehető legkisebb kortól tanítani szervezetten a magyart. Ezeket a gyermekeket otthon román nyelven nevelik, magyarul nem, vagy csak minimális mértékben értenek és egyáltalán nem beszélnek.

 

         Az itt leírt témakörök és tamatika öt falu óvodás csoportjainak tapasztalatait foglalja össze (Csík, Diószén, Gajdár, Klézse, Pusztina). Igyekeztünk olyan tanmenetet leírni, amely lehetséges mintául szolgálhat más falvakban is az óvodások foglalkozásaihoz.

         Természetesen figyelembe kell vennünk, hogy a különböző csángók falvakban a legkülönbözőbb lehet a gyermekek nyelvállapota és aktivitása a magyart tekintve.

Ezzel a korosztállyal sokszor probléma a rendszeresség, az állandó csoportlétszám fenntartása is.

         A feladatok összeállításánál alapelvként a játékosságot, könnyedséget tartottuk szem előtt, figyelembe véve a korosztályból adódó sajátosságokat (3-6 éves gyermekekről van szó). A feladatok összeállításánál fontos szempont, hogy a gyerekeket előkészítsük az iskola által támasztott követelményeknek való megfelelésre is, ugyan a feladatok közül ezúttal kihagytuk a konkrét írás-előkészítőket, de a rajzos, kézműves foglalkozások során számos olyan ismeretet átadhatunk, amely megkönnyíti a későbbi írás-olvasástanulást. Az ajánlott énekek, játékok alkalmasak arra, hogy többféle készséget fejlesszenek (ritmus, hallás, mozgáskoordináció, koncentrációkészség…).

 

 

A témakörökről:

 

         A következőkben részletezett témakörök alkalmasak arra, hogy a gyerekek egy alapvető szókincskészletet és ismeretanyagot kapjanak magyarul. Természetesen ez az ismeretanyag nem csupán óvodásoknak szól. A tematika címében is jeleztük, hogy az óvodás korosztály mellett kisiskolások tanításánál is alkalmazható, egészen a magyar írás-olvasás tanulás megkezdéséig (változóan 7-9éves korig). Természetesen a témakörök sorrendje csupán ajánlott, a csoporthoz, helyszínhez alkalmazkodva ugorhatunk köztük, vagy hagyhatunk ki fejezeteket.
Bemutatkozás és nevek:

 

a., Labdajáték:

         A gyerekek körbeállnak a labdát körbeadják, aki kapja mondja a nevét. Miután mindenki sorrakerül, a labdát szabadon adják egymásnak, akinek adják annak a nevét mondják.

 

b., Névmemória:

         A gyerekek körbeülnek. Aki kezdi a kört, mondja a nevét; a következő mondja az előző nevet és a sajátját is, amíg a végén maradó elmondja az összes nevet.

 

c., Dalos játék I.:

         „Lánc, lánc, eszterlánc…” - A gyerekek láncba, vagy körbeállnak, megfogják egymás kezét. Az éneklés alatt haladnak. Akinek a nevét éneklik a sor végén, kifordul és úgy halad tovább. A játék addig tart, amíg mindenkinek a neve elhangzik és mindenki kifordul, ezután lehet újrakezdeni.

 

Éneke:

Lánc, lánc Eszterlánc, eszterlánci cérna

Cérna volna, selyem volna, mégis kifordulna.

 

Pénz volna, karika, karika

Forduljon ki Marika, Marikának lánca

 

d., Dalos játék II.:

         „Sárga csikó, csengő rajta…”– több variációban játszható, az egyik szerint:

A gyerekek közül kiválasztunk egy „csikót”, mögötte sorakoznak a többiek, megfogják egymás vállát. Az ének alatt a csikó kedve szerint vezeti a sort. Az ének végén új gyerek nevét énekeljük, a következő körben ő lesz a „csikó”.

Éneke:

Sárga csikó, csengő rajta,

Vajon hová megyünk rajta?

Huzsedári, huzsedom.

 

Majd elmegyünk valahova,

Kovács Róza udvarába.

Huzsedári, huzsedom.

 

 

Köszönési formák, napszakok és alapvető illemszabályok:

Elmondjuk, megtanuljuk, mi a reggel, a dél, az este. Amikor találkozunk, köszönünk!

 

Köszönés:

a., Reggel.

Énektanulás (foglalkozások bevezetőjeként énekelhető):

         „Pál, Kata, Péter jó reggelt…” – szövegtanulás és értelmezés, dallamtanulás, közös éneklés. A reggel fogalma. Hogy köszönünk reggel? (Jó reggelt! Felkeltek! Stb.)

 

b., Napközben:

Mit csinálunk és hogy köszönünk napközben?

Jó napot! – Jó napot! Adjon a Mária! Adjon az Isten!

Jó napot kívánok! – Jó napot!

Isten áldja meg! – Megáldja Isten! Isten megáldja!

Dícsértessék a Jézus Krisztus! – Mindörökké.

Elindult. Megjárta. Tanácsolnak. Beszélgetnek. Dolgozik.  – Igen.

Mit csinál? – Jól. Itt elé. Itt ne.

 

 

         Játsszuk el! Köszönjenek a gyerekek fiatalnak, idősnek, különböző szituációkban.

Pl.: a gyerekek kapnak egy-egy szerepet (idős asszony, beszélgető pár, kapáló ember…), egy gyerek végigmegy a „falun” (az osztályban) és mindenkinek a szerepe szerint köszön. Nagyobbak rövid párbeszédet is mondhatnak!

 

c., Este, éjszaka:

Énektanulás:

„Este van, este van…” – Klézsei ének.

„Este jő, szürkül bé…” – általánosan ismert ének.

Este fogalma. Hogy köszönünk este?

Jó estét! – Adjon az Isten! Adjon a Mária! Adja az Isten!

Jó éjszakát! Aludjál jól! Szép álmokat! Nyugodalmas jó éjszakát!

 

Alapvető illemszabályok:

 

Tanuljunk meg kérni és megköszönni!

A foglalkozások során tanuljuk meg a gyerekekkel, hogy egyes eszközöket nem elveszünk, hanem kérünk! Pl.: Kérem szépen a ceruzát! (Az eszközök neveit folyamatosan tanítsuk meg! Pl.: ceruza, lap, papír, radír…)

 

A számok:

 

a., Mondóka I:

„Egy megérett a meggy…” – rajzzal

Értelmezzük soronként, tanuljuk közösen és mondjuk együtt!

 

Egy – megérett a meggy,

Kettő – csipkebokor vessző,

Három – te vagy az én párom,

Négy – te kis leány, hová mégy?

Öt – érik a tök,

Hat – hasad a pad,

Hét – zsemlét süt a pék,

Nyolc – üres a polc,

Kilenc – kis Ferenc,

Tíz – tiszta víz,

Ha nem tiszta, vidd vissza,

Majd a cica megissza.

 

b., Mondóka II.:

Egy, kettő, három, négy

Te kisleány hová mész?

Nem megyek én messzire

Csak a falu végére.

 

Variáció:

Egy kettő, három, négy

Kicsi cipő, hová mész?

Kipp-Kopp kopogok

Óvodába indulok (ballagok).

 

c., Mondóka III.:

 

Egy kettő,

Piros tető,

Három, négy,

Hová mégy

Öt, hat, hét,

Megiszod a tejecskét,

Nyolc, kilenc, tíz,

Papírhajót visz a víz.

 

d., Számoljuk meg, hányan vagyunk a teremben!

e., Számoljuk meg, hány lány, hány fiú van a teremben!

 

f., Mondóka IV.:

 

Szervusz tíz,

Hová mész húsz?

A harmadik városba,

A negyvenedik utcába,

Az ötvenedik szám alá,

Mondd meg hatvanéknak,

Hogy ne hetvenkedjenek,

Azért a szerencsétlen nyolcvan krajcárért,

Mert úgy megveri a kilencven,

Hogy száz csillagot vet a szeme.

 

Testrészek:

 

a., Mondóka és rajzfeladat:

 

         Rajzoljuk és mondjuk! Közösen tanuljuk meg és gyakoroljuk, aztán rajzolják és mondják a gyerekek a táblánál egyenként, önállóan is!

 

Pont, pont vesszőcske

Készen van a fejecske,

Kicsi nyaka, nagy a hasa

Készen van a török basa.

 

b., Mondóka I.:

 

         Mondjuk és párban mutatjuk! A haj, a homlok, a szemek, az orr, a száj, a nyak és a has tanulásához. A haskirágóra aki mutatja, megcsiklandozza a párját.

 

Sűrű erdő, kopac mező,

Pillogtató, szortyogtató

Tátogtató, gégevágó és haskirágó.

 

c., Mondóka II.:

         Az orrunkra, szemünkre, szánkra mutatunk, a lobogójánál a karjainkat lengetjük, a dobbantójára lábunkkal dobbantunk.

 

Szusszantója, kukkantója

Tátogója, lobogója és dobbantója.

 

d., Feladat:

         Párosával szembeülünk, a párok lerajzolják egymást, úgy hogy figyelnek a meghatározó külső tulajdonságokra (szemszín, hajhosszúság stb.). Ezután egyenként bemutatjuk egymást. Pl.: „Én Pétert rajzoltam le. Péter szeme zöld, a haja rövid, a fülei kicsik, az orra nagy.”

 

 

 

 

 

e., Mondóka III.:

 

Ujjaink tanulásához (A hüvelykujjtól kezdve mutassuk az ujjainkat):

 

Ez elment vadászni,

Ez meglőtte,

Ez hazavitte,

Ez megsütötte,

Ez az iciri-piciri mind megette.

 

f., Mondóka IV.:

 

Az ujjak tanulásához:

 

Hüvelykujjam almafa,

Mutatóujjam megrázta,

Középső ujjam felszedte,

Gyűrűsujjam hazavitte,

Kisujjam mind megette,

Megfájdult a hasa tőle.

 

g., Mondóka V.:

 

Miből van egy? Mondom neked:

Egy nyakadon egy a fejed,

Egy fejeden egy sapka lehet,

Ha éhes vagy, egy szád ehet,

S egyszerre csak egy pohárból

Ihatsz finom édes tejet.

gy., Találós kérdés I.:

 

Két szomszéd lakik egymás mellett,

Mindenkit látnak, csak egymást nem láthatják. Mi az?   Válasz:      szemek

 

h., Találós kérdés II.

 

Hány feje van egy embernek?    Válasz: Öt – egy feje, két lábfeje, két kézfeje.

 

i., Dalos játék:

         Körbeállva, féllábon, gólyát utánozva énekeljük és mutogatjuk. A megvágtánál vágó mozdulatot, a gyógyítjánál dajkáló mozdulatot, a sípnál furulyázó mozdulatot, a hegedűnél hegedülő mozdulatot teszünk.

 

Gólya, gólya gilice,

Mitől véres a lábad?

Török gyermek megvágta,

Magyar gyermek gyógyítja

Síppal, dobbal, nádi hegedűvel.

 

j., Mozgásos, dalos játék:

 

Előre a kezedet, utána hátra

Előre a kezedet, utána rázzad,

Utána ugbugi, utána forgás,

Tapsolj egyet pajtás!

 

Hej, ugibugi!Hej, ugibugi!

Tapsolj egyet pajtás!

         Többször énekeljük és kedvünk szerint behelyettesítjük a kéz helyére a lábat, fejet, hajat stb.

 

k., Rajzos feladat:

         A feladatlapon emberek vannak, a különböző rajzokon különböző testrészek hiányoznak, ezt kell pótolni (kéz, fej, láb stb.). Színezzük ki!

 

l., Rajzos feladat:

         A feladatlapon arcok vannak, ki kell egészíteni a hiányzó részeket (fül, orr, száj, szemek, haj). Színezzük ki!

 

Állatok:

 

a., Soroljuk fel, milyen állatok vannak otthon a ház körül! Ezek a háziállatok. Utánozzuk a hangjukat, mozgásukat (pl. a kacsa hápog, totyog stb.)!

 

b. Rajzoljuk le, kinek milyen állatai vannak otthon! Színezzük ki a rajzokat!

 

c., Számoljuk meg, melyik állatnak hány lába van!

 

d., Beszéljük meg és rajzoljuk le, melyik állat hol lakik! (Pl. a tehén az istálóban, a tyúkok az ólban, vagy a fán stb.)

 

e., Beszéljük meg és rajzoljuk le, melyik állat mit eszik!

 

f., Mit kapunk a háziállatoktól? (pl. megkérdezzük a csoportot, ki szereti a tojást, próbáljuk meg kitalálni, milyen állattól kapjuk a tojást!)

 

 

g., Ének:

Mutogatjuk és énekeljük!

 

Cirmos cica, hajj,

Hová lett a vaj?

Ott látom a bajuszodon,

Most lesz neked jajj!

 

h., Vers, ének:

 

Nincs szebb állat, mint a lúd,

Nem kell neki gyalogút.

Télen, nyáron mezítláb,

Úgy kíméli a csizmát.

 

i., Játék:

„Gyertek haza, ludaim!”

         A gyerekek között elosztjuk a szerepeket. Egy gazdasszony és egy farkas lesz, a többiek a ludak. A játék során felelgetős formában mondják a szöveget a gazdasszony és a ludak. Az utolsó sor végén a ludak megpróbálnak hazafutni a gazdasszonyhoz, a farkas akit tud, megfog. Akit a farkas megfog, „fogságba kerül”, kiesik. Az a legügyesebb lúd, akit nem tud megfogni a farkas.

 

-    Gyertek haza, ludaim!

-    Nem megyünk!

-      Miért?

-      Félünk!

-      Mitől?

-      Farkastól!

-      Hol a farkas?

-      Bokorban. (Híd alatt.)

-      Mit csinál?

-      Mosdik.

-      Miben mosdik?

-      Aranymedencében.

-      Mibe törölközik?

-      Kis cica farkába.

 

j., Ének:

 

Kicsi kutya, tarka,

Se’ füle, se’ farka,

Mégis olyan tarka,

Mint a macska farka.

Kicsi kutya megfázott,

Varrtam neki nadrágot,

Nem akarta felhúzni,

Nem vittem el táncolni.

(Nem tud benne táncolni.)

 

 

Variáció:

Boci, boci tarka,

Se’ füle, se’ farka,

Oda megyünk lakni,

Ahol tejet kapni.

 

 

k., Játék:

 

         A gyerekek körbeállnak. Van egy gazda, egy kecske. Énekelve mennek körbe, a gazda a körön kívül, a kecske a körön belül. Az ének végén kérdezi a gazda:

„-  Kecske, kecske mit csinálsz a kertemben?

-      Káposztát ennék.

-      Ültetted-e?

-      Ültettem!

-      Öntözted-e?

-      Öntöztem!

-      Kapáltad-e?

-      Kapáltam!

-      S ha én most bemegyek?

-      Akkor én kimegyek!”

 

         Ezután a kör körül kergetőznek, ha a gazda megfogja a kecskét, új gazdát és kecskét választunk.

 

Kecske ment a kiskertbe,

A káposztát megette,

Siess kecske, ugorj ki,

Jön a gazda megfogni!

 

l., Vers:

         A háziállatok hangját és jellegzetes tulajdonságait jól tanulhatjuk ennek a versnek a segítségével.

 

Szabó Lőrinc: Falusi hangverseny

 

Háp! Háp! Háp!

Jönnek a kacsák!

Hej, de éhes, hej, de szomjas

Ez a társaság!

 

Bú! Bú! Bú!

Boci szomorú.

Illeg-billeg tyúkjai közt

a Kukorikú!

 

Röf! Röf! Röf!

Orra sárba döf:

sonka-lábán kucu néni

fürödni döcög.

 

Gá! Gá! Gá!

Szalad világgá

Liba mama, ha a csacsi

Rábőg, hogy i-á!

 

Rút! Rút! Rút!

Fel is, le is út:

Mérges pulyka, te szereted

Csak a háborút!

 

Bú! Röf! Háp!

Sípok, trombiták:

Keltsen édes hangversennyel

Ez a társaság!

ly., Ének:

 

-      Hol jártál, báránykám?

-      Az erdőben, asszonykám?

-      Mit ettél, báránykám?

-      Zöld füvecskét, asszonykám.

-      Mit ittál, báránykám?

-      Forrásvizet, asszonykám.

-      Ki vert meg, báránykám?

-      Szomszéd legény, asszonykám.

-      Sírtál-e, áránykám?

-      Sírtam, biza, asszonykám.

-      Hogy sírtál, báránykám?

-      Ehem-behem, asszonykám.

 

m., Ismerkedjünk meg a vadállatokkal!

 

Soroljuk fel, milyen állatok vannak az erdőn, mezőn!

         Kérdezzük meg ki látott már szarvast, rókát stb., mutassuk meg ezeket képeken, rajzokon! Rajzoljunk erdőt, mezőt ezekkel az állatokkal!

 

n., Ének:

         Játsszuk el és énekeljük! A gyerekek ének közben megcsípik egymás kézfejét, az ének végén elengedik. Ketten és többen is összefogózkodhatnak.

 

Csip, csip csóka,

Vakvarjúcska,

Komámasszony kéretik a szekeret!

Nem adhaom oda, tyúkok ülnek rajta. Hess-hess-hess!

ny., Ének:

 

Csiga-biga, gyere ki!

Ég a házad ideki.

Ha nem jössz ki, megbánod,

Nem leszek a barátod!

 

Variáció:

Csiga-biga, gyere ki!

Ég a házad ideki.

Kapsz tejet, vajat,

Holnapra is marad!

 

o., Dalos játék:

 A gyerekek megfogják egymás kezét, az elöl álló vezeti a sort kedve szerint.

 

Tekeredik a kígyó, rétes akar lenni,

Tekeredik a rétes, kígyó akar lenni.

 

(A rétes helyére helyettesíthetünk bélest, kalácsot stb.)

 

p., Játék:

„Mókusok, ki a házból!” - Levezető játéknak kiváló mozgásos játék.

 

         A gyerekek kettesével, kézenfogva állnak, egy pár nélkül van. Amikor a játék vezetője elkiáltja, hogy „Mókusok, ki a házból!” a gyerekek elengedik a párjukat és másik párt keresnek. Közben adhatunk további utasításokat is: „Mókusok, keressetek diót!” stb., ezután mondjuk, hogy „Mókusok, vissza a házba!” és a gyerekek ekkor keresnek új párt.

r., Dalos játék!

„Nyuszi ül a fűben.”

         A gyerekek körbeállnak, egy gyermek a körben guggol. Az ének végén kettőt ugrik és valakit megfog. Akit megfog, az lesz az új nyuszi.

 

Nyuszi ül a fűben,

Ülve szundikálva,

Nyuszi, talán beteg vagy,

Hogy már nem is ugorhatsz?

(Hogy már egyet nem ugrasz?)

 

Nyuszi, hopp, nyuszi, hopp,

Máris egyet megfogott.

 

s., Találós kérdés:

 

Melyik állat a legerősebb?                         Válasz: a csiga

                                                                  Miért? Mert a hátán hordja a házát.

sz., Mondóka:

 

Dirmeg-dörmög a medve,

Nincsen neki jókedve,

Alhatnék, mert hideg van,

Jobb most bent a barlangban.

 

Szegény medvét megfogták,

Táncolni tanították,

De kedvetlen a táncra,

Zireg-zörög a lánca.

Variáció:

 

Dimeg-dörmög a medve,

Nem hívták meg ebédre,

Ide sem, oda sem,

Nem evett ma semmit sem.

 

t., Ének

„Hová mész, te kisnyulacska?”

 

Hová mész te kis nyulacska?

Ingyom-bingyom táliber,

Tutáliber-máliber az erdőbe.

 

Minek mész te az erdőbe?

Ingyom-bingyom táliber,

Tutáliber-máliber vesszőcskéért.

 

Minek néked az a vessző?

Ingyom-bingyom táliber,

Tutáliber-máliber kertecskének.

 

Minek néked az a kis kert?

Ingyom-bingyom táliber,

Tutáliber-máliber virágoknak.

 

Minek néked az a virág?

Ingyom-bingyom táliber,

Tutáliber-máliber jó anyámnak.

Gyümölcsök:

         Tanuljuk meg a legáltalánosabban ismert gyümölcsök neveit, formáit, színét, ízét! Rajzoljuk le őket, mutassuk be, amit tudunk rajzon, képen és a valóságban is. Ősszel pl. megnézhetjük a kertben a szőlőt stb.

         Tanuljuk meg az almát, körtét, szilvát, szőlőt, narancsot, citromot, barackot meggyet, cseresznyét, dinnyét, epret, málnát, diót, mogyorót, ahol ismerjük a helyi tájnévvel is (pl. Klézsében a görögdinnye „horbuz”).

         Rajzos feladatként adhatjuk pl., hogy egy lapon párosítsák a színeket a gyümölcsökkel.

 

a., Játék:

         A gyerekek körbeállnak, a vers ritmusára körbeadnak egy kosarat, akinél a mondóka véget ér, az kiáll a körből.

 

Itt egy kosár, mi van benne,

Aranyalma, aranykörte,

Add tovább, add tovább,

Te meg fizesd az árát.

 

b. Játék:

         A gyerekek körbeülnek, egynek nincs helye, ő a körben áll. A gyerekeket elnevezzük sorban: alma, körte, szilva, gyümölcsös kosár. A játék vezetője kiált, pl. „alma!”, akkor az almák gyorsan helyet cserélnek, aki eddig állt, az is helyet kereshet magának, akinek nem jut hely, marad állva.

 

c., Találós kérdés:

Gyümölcs vagyok, édes vagyok,

Ha megértem, piros vagyok,

Télen elrejt jól a kamra,

Mi is vagyok, ha nem alma.

Évszakok:

 

         Tanuljuk meg a négy évszak elnevezését, tulajdonságait, hangulatát a hónapra jellemző időjáráson, színvilágon, terméseken, tevékenységeken keresztül!

Kezdjük az aktuális évszakkal!

 

7/1. Ősz

a., Tanévkezdéskor ősz van. Beszéljük meg, milyen változások történnek az időjárásban (hideg van, esik az eső, keveset süt a nap, sár van stb.). Mit csinálunk ősszel? - leszedjük a szőlőt, diót, mogyorót stb., kezdődik az iskola óvoda.

b., Rajzos feladat:

Rajzoljunk őszi fát, nézzük meg a kertben, udvaron, milyen színűek az őszi levelek, vigyünk be az osztályba is faágat, falevelet!

 

c., Rajzos feladat:

         Használjunk vízfestéket, temperát! Lapokra előre mindenkinek nagyméretű falevelet rajzolunk. Ecsettel, vagy az ujjunkkal pöttyözzük be az ősz színeire, hogy igazi őszi falevelet kapunk!

 

d., Feladat:

Ragasszunk képet levelek felhasználásával!

Szedjünk össze őszi faleveleket, ezekből készítünk képet. Használjunk ollót!

A leveleket kedvük szerint vághatják és ragaszthatják fel a gyerekek fehér lapra. Ragasszanak házat, fát, kerítést, embert stb.

e., Mondóka:

 

Szeptember jó ember,

Október nagy ember,

November őszember.

f., Dalos játék:

Játsszuk el a "Dombon törik a diót!” című játékot!

Körben állunk, és haladunk egy irányban, a második sor végén a menetirány megfordul, a negyedik sor végén mindenki leguggol. Aki állva marad, kiesik.

 

Dombon törik a diót, a diót,

Rajta vissza mogyorót, mogyorót,

Tessék, kérem megbecsülni

És a földre lecsücsülni csüccs!

 

Hozzátehetjük:

Ülve maradunk,

Nem is kacagunk,

Aki kacag, ülve marad,

Mind felállhatunk!

 

g., Mondóka:

 

Piros alma csüng a fán,

Szakíts le, te barna lány!

Leszakítom, megeszem,

Mert az almát szeretem.

 

e., Mondóka:

Októberi ágon alma, körte,

Verik már a diót, hull a földre,

Diófa levelét a szél elsöpörte,

Kosárban az alma, kosárban a körte

 

7/2. Tél

         Az évszakok tanulásánál javasoljuk, hogy aktuálisan foglalkozzunk egy-egy évszakkal, aszerint, hogy miben vagyunk éppen. Így könnyebben tudják a gyerekek mihez kötni a megtanultakat. (pl., hiába beszélünk nyáron a hóról, vagy a Karácsonyról, az igazán télen lesz élményszerű).

 

a., Nézzük meg, milyen a természet! Sétáljunk ki a udvarra, a faluba!

b., Rajzos feladat:

Rajzoljunk téli képet, hóesést, zúzmarát, havas falut, erdőt stb.

c., Időjárás függvényében építsünk hóembert, szánkózzunk stb.

d., Mondóka:

Hull a hó, hulla hó,

Lesz belőle hógolyó,

Erdő, mező megáldja,

Lesz derék bundája.

 

e., Mondóka:

Ha-ha-ha havazik,

He-he-he hetekig,

Hu-hu-hu hull a hó,

Hi-hi-hi jaj, de jó!

 

f., Vers:

Kányádi Sándor: Betemetett a nagy hó

 

Betemetett a nagy hó

Erdőt, mezőt, rétet,

Minden, mint a nagyanyó

Haja, hófehér lett.

Minden, mint a nagyapó

Bajsza, hófehér lett,

Csak a feketerigó

Maradt feketének.

 

7/3. Tavasz

         Figyeljük meg a természet változásait! Mi történik tavasszal? – elolvad a hó, melegebb lesz, visszajönnek a fecskék, gólyák, az emberek mennek a mezőre szántani, kapálni, zöldek lesznek a fák, a mezők, az erdők, nyílnak a virágok stb.

 

a., Vers:

Weöres Sándor: Olvadás

Csipp,

Csepp

Egy csepp,

Öt csepp

Meg tíz:

Olvad a jégcsap,

Csepereg a víz.

 

b., Milyen virágok nyílnak tavasszal? Tanuljuk meg az ibolyát, hóvirágot stb., kérdezzünk rá a helyi elnevezésekre is, tanuljuk meg!

 

c., Dalos játék:

„Bújj, bújj, zöld ág...”

         A gyerekek kettesével állnak, kettő kaput tart. Amíg énekelnek, a gyerekek sorban átmennek a kapu alatt, az ének végén a kaput lezárják, akiknél lezáródik, azok lesznek a kaputartók.

 

Variáció: A gyerekek párban állva kaput tartanak, mindig az első pár megy hátra és át a kapuk alatt. Akik az ének végén bennmaradnak, azok állnak előre a sorban.

 

Variáció II.: A gyerekek láncban mennek, kettő kaput tart. Akik kaput tartanak, megegyeznek egy-egy virágnévben (pl. egyikük ibolya, a másikuk rózsa), akinél lezáródik a kapu, megkérdik: „Ibolya, vagy rózsa?”, a kérdezett válaszol és akinek a virágnevét mondja, azzal helyet cserél, az új kaputartók új virágnevekben állapodnak meg egymás közt.

 

Bújj, bújj, zöld ág,

Zöld levelecske,

Nyitva van az aranykapu,

Csak bújjatok rajta.

Rajta, rajta, leszakadt a pajta,

Bennmaradt a macska!

 

7/4. Nyár

         Beszéljük meg, milyen a nyár, milyen színek, milyen időjárás van nyáron! Mit csinálunk nyáron? (vége az iskolának, vakáció, mezei munkák stb.)

Menjünk ki a természetbe, nézzük meg a növényeket, szervezzünk kirándulást, használjuk ki, hogy a foglalkozásokat a tantermen kívül is meg tudjuk tartani!

A mozgásos játékok legnagyobb részét ezekben az időszakokban tudjuk megtanulni, alkalmazni.

a., Rajzoljunk nyári képet!

b., Mondóka:

Esik az eső, csepereg,

Paprikajancsi kesereg,

Hát az öreg mit csinál?

Hason fekszik, úgy pipál.

c., Ének:

Kis kacsa fürdik fekete tóban,

Anyjához készül Lengyelországba,

Csíkos a talpa, magas a sarka,

Fordulj ki, fordulj ki, szép aranyalma!

 

d., Vers:

Szilágyi Domokos: Aratási mondóka

 

Mag, mag,

Búzamag,

Benne aluszik a nap.

 

Szár, szár,

Búzaszár,

Tehén alá szalmaszál.

 

Szem, szem,

Búzaszem,

Holnap lesz új kenyerem.

 

e., Ének:

„Érik, érik a cseresznye…” - Tanuljuk meg az első versszakot!

 

 

 

 

 

 

Napok

Tanuljuk meg a hét napjait! Tanuljuk meg a ma, tagnap, holnap fogalmát!

 

a., Mondóka I.:

Hétfő hetibe,

Kedd kedvibe,

Szerda szeribe,

Csütörtök csűribe,

Péntek pitvarába,

Szombat szobájába,

Vasárnap az Isten házába!

 

b. Mondóka II.:

Hétfő-zöldül már a mező,

Kedd-megérett a meggy,

Szerda-érik a málna,

Csütörtök-van eladó sütőtök,

Péntek-paszulyos az inged,

Szombat-hajthatod a lovat,

Vasárnap-vége van a vásárnak.

 

c. Mondóka III.:

Ecc-pecc kimehetsz,

Holnapután bejöhetsz!

Cérnára, cinegére,

Ugorj cica, az egérre, fuss!

 

 

 

Család:

 

a., Rajzold le a családot!

         A gyerekek lerajzolják a családjukat, a tanító segítségével elmondják, ki kicsoda a rajzon. Megtanuljuk a családtagok megnevezéseit (apa, anya, testvér, nagyapa, nagyanya, unokatestvér, keresztapa stb.)

 

 Játékok

(szabadon alkalmazhatóak, témakörtől függetlenül)

 

1.     „Elvesztettem zsebkendőmet”

A gyerek körbeállnak, egy a körön kívül van kendővel a kezében. A második sor végén valakinél leejti a kendőt; aki mögé ejtette, kergetni kezdi és a második két sor alatt megpróbálja elfogni, a következő körben ő lesz kívül.

 

Elvesztettem zsebkendőmet, megver anyám érte,

Megkapták a szép legények, csókot kérnek érte,

Szabad péntek, szabad szombat, szabad szappanozni,

Szabad az én galambomnak egy pár csókot adni.

 

2.     „Körben áll egy kislányka”

 

A kör közepén áll egy játékos, a körben állók közül párt választ, aki őt váltja majd fel.

 

Körben áll egy kislányka,

Lássuk, ki lesz a párja?

Lássuk, kit szeret a legjobban,

Azzal forduljon gyorsan.

 

Ezt szeretem a legjobban,

Ezzel fordulok gyorsan.

Vége, vége, vége mindennek,

Vége a jókedvünknek.

 

3.     „Megy a gyűrű vándorútra”

         Körben állunk, egy a kör közepén áll, az ének végén ki kell találnia kinél van a gyűrű, ha eltalálja, helyet cserélnek.

 

Megy a gyűrű vándorútra,

Egyik kézből a másikba,

Aki tudja, meg ne mondja,

Merre van a gyűrű útja.

 

4.     „Árva Panna”

         Körben megyünk az ének ütemére, egy középen guggol, fejét lehajtja, hogy ne lássa a többieket. Az ének végén egy szólítja: „Árva Panna!”. Ha kitalálja, ki szólította, helyet cserélnek.

 

Árva Panna húgom,

Miért állsz ott az úton?

Most kezdődik a nagy vásár

Székelykresztúron.

 

Én is oda mennék,

Piros kendőt vennék,

De a pénzem elvesztettem,

Így hát hogy is vennék?

 

Szegény árva Panna,

Segítsünk hát rajta,

Kinek nevét kitalálja,

Az lesz a jutalma.

 

5.     „Kelj fel, Jancsi”

         A gyerekek sorbaállnak, velük szemben áll a játékvezető. A játékvezető labdát dob felváltva a gyerekeknek és mondja: „Kelj fel, Jancsi!” A megszólított visszadobja a labdát és kérdezi: „Hány órára?”. A válasz szerint mehet közelebb a játékvezető felé (pl. ha a válasz „egy fakanálra”, akkor egyet lép és egyet fordul, ha „egy óriásra”, akkor nagyot lép, ha „bolhaszökkenésre”, akkor egyet ugrik stb.), aki előbb eléri az előre meghatározott célt, az helyet cserél a játékvezetővel.

 

- Kelj fel, Jancsi!

- Hány órára?

 

6.     Kútba estem

         A gyerekek körbeállnak, egy középen guggol és mondja: „Kútba estem!”, a többiek kérdezik: „Ki húzzon ki?”. Akit választ, mondja a nevét és guggolva odamegy hozzá. A többi kérdezi: „Hány méterre?”, aki a kútban van, mond egy számot, a válasz szerint számolunk közösen és az utolsó számra a kiválasztott kihúzza a kútból.

 

-      Kútba estem!

-      Ki húzzon ki?

-      Jancsi.

-      Hány méterre?

-      5

 

 

7.     „Körbe-körbe járunk…”

Az éneket énekeljük és a szöveg szerint körbejárunk, megállunk, ugrunk stb.

Körbe-körbe járunk,

Azután megállunk,

Hármat ugrunk, hopp-hopp-hopp!

Dobbantsunk is tropp-tropp-tropp!

 

Körbe-körbe járunk,

az utcán megállunk,

jobbra-balra fordulunk,

azután elindulunk.

 

8.     „Szervusz, kedves barátom…”

Párokba állunk. Az első négy sort mutatjuk (hívó mozdulat, tagadó mozdulat, sántító mozdulat), az utolsó két sorra változó irányban forgunk.

 

Szervusz, kedves barátom,

Gyere vélem táncba!

Nem mehetek, barátom,

Mert a lovam sánta.

Sánta lovam, paripám hízik a mezőbe,

Szép asszony szeretőm lakik Debrecenben.

 

9.     „Fehér liliomszál…”

Énekeljük és mutatjuk!

 

Fehér liliomszál, ugorj a Dunába!

Támaszd meg magadat két arany pálcával,

 

Meg is mosakodjál, meg is fésülködjél,

Valakinek kötényébe meg is törölközzél!

 

10.            „Erdő szélén házikó…”

Énekeljük és mutatjuk!

 

Erdő szélén házikó,

Benne lakik nagyanyó,

Egy kis nyuszi odafut,

Az ajtóján bekopog.

Kérlek, segíts énrajtam,

A vadász a nyomomban,

Gyere, nyuszi, sose’ félj,

Megleszünk mi kettecskén.

 

11.            „Nád a házam teteje…”

Énekeljük és mutatjuk!

 

Nád a házam teteje, teteje,

Rászállott a cinege, cinege,

Hess le róla cinege, cinege,

Beszakad a teteje, teteje!

 

Ha beszakad, mi lesz véled,

Sárga lábú cinege, cinege?

Hess le róla, cinege, cinege,

Beszakad a teteje, teteje!

 

 

12.            „Csön-csön gyűrű…”

         Körbeállunk, egynél van a gyűrű, egy kimegy. Akinél van a gyűrű, az ének alatt valakinek a kezébe adja, aki kint van, bejön és megpróbálja kitalálni, kinél van a gyűrű. Ha kitalálta, helyet cserélnek.

 

Csön-csön gyűrű, aranygyűrű,

Nálad, nálad ezüstgyűrű,

Itt csörög, itt pörög, itt kapd ki!
Ajánlott irodalom:

 

Szilágyi Erzsébet: Képes gyerekdalok, Editura hoppá kiadó 2005.

 

Pittlikné Kurucz Csilla: Gyermekmondókák, Debrecen

 

Hóc-hóc katona – bölcsődések verseskönyve, Móra Ferenc Könyvkiadó 1977.

 

Kincskereső – mesék, versek, játékok, Móra Ferenc Könyvkiadó 1972.

 

Antanténusz – mondókák, versek, játékok, Társ Kiadó 2007.

 

Kerekecske, dombocska – mesék, versek, mondókák, Black and white Kiadó

 

Szöveggyűjtemény csángó gyerekeknek, Budapest 2005.

 

Főfai Attiláné Bánfalvy Zsuzsanna: Én és az ünnepek, Puedlo Könyvkiadó Debrecen

 

Fantasztikus játékok, Passage Kiadó 2004.

 

Pető Éva: Játsszunk, Dinasztia Kiadó 1995.

 

Volt játékom aranyalma, Móra Ferenc Könyvkiadó 1980.

 

 

 

 

 

 

Tartalomjegyzék:

 

 

 

Bevezető és alapelvek:............................................................................................................................................................................ 1

A témakörökről:........................................................................................................................................................................................ 2

Bemutatkozás és nevek:......................................................................................................................................................................... 3

Köszönési formák, napszakok és alapvető illemszabályok: ........................................................................................................... 4

Köszönés:................................................................................................................................................................................................... 4

Alapvető illemszabályok:........................................................................................................................................................................ 5

A számok:.................................................................................................................................................................................................. 5

Testrészek:.................................................................................................................................................................................................. 7

Állatok:..................................................................................................................................................................................................... 11

Gyümölcsök:........................................................................................................................................................................................... 20

Évszakok:................................................................................................................................................................................................ 21

7/1. Ősz..................................................................................................................................................................................................... 21

7/2. Tél...................................................................................................................................................................................................... 23

7/3. Tavasz.............................................................................................................................................................................................. 24

7/4. Nyár................................................................................................................................................................................................... 25

Napok....................................................................................................................................................................................................... 27

Család:...................................................................................................................................................................................................... 28

 Játékok ................................................................................................................................................................................................... 28

Ajánlott irodalom:.................................................................................................................................................................................. 34

Tartalomjegyzék:................................................................................................................................................................................... 35